A diftongusnak a mai magyar nyelvben nincs jelentés megkülönböztető szerepe, azaz egy fonéma variáns szerepét tölti be. Ezen kívül azt is fontos megjegyezni, hogy a mai magyar sztenderd köznyelv nem tartalmaz diftongusokat. Magyar viszonylatban csak a dialektusok kapcsán beszélhetünk diftongusokról, melyek megőrizték a régi korok nyelvi emlékeit. Mindezekből adódik, hogy röviden érinteni fogom a hangtörténeti fejlődésüket, és hogy milyen maradványai léteznek a magyar dialektusokban.
A magyar nyelv életében őskort, korai-, és késő ókort, középkor, újkort és újabb magyar kort különíthetünk el.
Az ősmagyar kor elején, mind a múlt idő jele, mind az E/3. birtokos személyjel, mind pedig a latívuszrag i volt. Ez előtt akár veláris, akár palatális magánhangzó állhatott. Akkoriban a magyar nyelvben nem volt VV kapcsolat, így az i a tővégi vokális mellett félhangzóvá gyengült. Így alkottak illabiális utótagú diftongust, ami később hosszú magánhangzóvá alakult:
fede+ i > fedeį (> fedé)
hala+ (s)i > halaį (> halá[t])
bele+ i > beleį (> belé)
Sok szép szakszót használsz, lehet érdemes lenne írni egy kis magyarázatot hozzájuk, ha valaki nem ismerné őket :)
VálaszTörlésAmúgy mi az a latívuszrag? Valami fokozással kapcsolatos?
Nagyon szívesen, csak mondjátok melyiket. megpróbálom saját szavaimmal leírni!
VálaszTörlésvariáns: vannak ugye a fonémák (azaz hangok), melyeknek jelentésmegkülönböztető szerepük van a szavakban, ezek gyakorlatilag a betűk. Ezeknek viszont vannak megvalósulásaik, amit ugyanazok a hangok, csak máshogy ejtjük őket, de a jelentést nem befolyásolják.(ezeknek a megvalósulásoknak számos oka lehet) ilyen például az az 'r', amit régen az arisztokraták ejtettek.
A latívusz rag: ugye a magyarban irányhármasság van. A térben van: a hol? a hová? és a honnan? a latívusz rag a hová kérdés ragja.
az illabiális: ajakréses
a labiális: ajakkerekítéses
ez lehet kicsit eltér a témádtól, de írhatnál még ilyen példákat. kicsit olyan mint egy rejtvény, rá kell jönni, h melyik szót takarja :D
VálaszTörléskomoly ez a nyelvészeti téma, és biztos, hogy ha angolból most nem épp a nyelvészeti tantárgyakat venném, a felét se érteném - igaz, így se fogok fel mindent :) De érdekes, főleg, hogy magyar szál is van :)
VálaszTörlésKöszi, akkor értem már a harmadik példát.. asszem :) Viszont az első kettőben nem vagyok biztos, hogy mit jelent, azt le tudnád írni? Mármint a mai nyelvben. Az első lenne a múlt időre a példa, a második pedig a birtokosra?
VálaszTörlésNem érteném én az ősmagyarokat asszem :)
Az első a múlt időre példa és (látá vala-elbeszélő múlt) az már kiveszett a magyar nyelvből, azért nem ismerhetjük, maximum csak ómagyar vagy középmagyar forrásokból. A második szintén nincs már meg a magyar nyelvben, csak utal rá már adat. Az az E3 személyű birtokos jel.
VálaszTörlésÜdv!